Ma 2018.12.14., péntek - Szilárda napja van.

Fáy András (1786-1864)



Fáy András 1786. május 30-án, a Zemplén megyei Kohányban született. Földbirtokos, előkelő református családból származott.

"Apja László, a család eredetét 1241-ig fel tudta vezetni, IV. Béla a nemesi oklevelek átadásakor a "Fáy" nevet adományozta nekik.

Az ifjú Fáy a legjobb református iskolákon tanult hét éves kora óta, megfordult Sárospatakon, majd Pozsonyban végezte el iskoláit ezután Pesten jurátus lett belőle.

"Elvégezvén gondos tanulmányait, gombai birtokán telepszik le, s az akkor gazdag úrfiak módjára a szolgabíróságon kezdi Pest megyénél." /Mikszáth Kálmán /

Fóti birtokán széleskörű és hathatós irodalmi tevékenységet fejt ki a magyar színészet, iskolázás, a protestáns egyházi élet, s általában minden kulturális mozgalom terén. A húszas évek elején Fáy felköltözött Pestre s a Józsefvárosban vett lakást a Stáció utcában. Itt találkozott a Reformkor első nagy nemzedékének legjelentősebb képviselőivel: Vörösmarty, Kölcsey, Kazinczy, Vitkovics Mihály és Kisfaludy Károly állandó vendégei voltak, s velük beszélte meg reformgondolatait s vitatták meg egymás irodalmi műveit.

Irodalmi művei közül elsősorban meséi említendők, amelyeket prózában írt eredeti leleménnyel, élettapasztalatokon alapuló bölcsességgel, velős magyar nyelven.

"Korszerű eszméket szór szét, égető feladatokat vet föl, humorral vagy éles gúnnyal ostorozza a nemzeti hibákat, parabolákban és állati cselekményekben, úgy, mint egykor Aesopus. - Csakhogy Aesopus pusztán mesélt és tanított, Fáy pedig azonfelül politizált és rázogatta az alvó nemzetet." /Mikszáth /

Fáy otthonosan mozgott a pedagógia területén is. Jelentősebb írásai témája a nőnevelés kérdése. Mint Széchenyi lelkes híveként, buzgó, önzetlen szellemének elismeréseként az Akadémiának tiszteletbeli tagjává választották. Több éven keresztül a "Kisfaludy Társaság" igazgatója volt, a tagokkal leggyakrabban Fóti szőlőskertjében találkozott. Szívélyes barátságot kötött Vörösmartyval és Kisfaludy Károllyal, akiket gyakran vendégelt meg mind Pesten, mind Fóton és valószínű, hogy Gombán is.

"Százféle dolgot mozgat; olyan, mint az élesztő a tésztában. Szinte félnének a göndörhajú, gömbölyű fejű, villogó szemű, fekete úrtól az emberek, ha nem becsülnék olyan nagyon, mert mindig tele van a zsebe aláírási ívekkel, a feje plánumokkal. Mindenütt ott van s mindég mozog, mint az eleven ezüst. Egy biztosító intézetről álmodik, ipartesületet tervez, takarékpénztárhoz toboroz részvényeseket;" /Mikszáth /

Fáy felismerte, hogy az ország, ha be akar illeszkedni az európai kereskedelembe, hogy felzárkózzon a Nyugathoz képest, akkor egységes politikai frontra van szüksége.

Fáyt a nyilvánosság először, mint írót ismerték meg, de a politikai téren véghez vitt társadalmi és politikai gondolatai és véghezvitt cselekedetei jelentősebbnek bizonyultak.

Fáy és Széchényi barátsága ekkor kezdődik meg, és egymást a továbbiakban lelkesen támogatni is fogják.

Fáy eközben 1834-ben Pest megye követének választják, s a reformellenzék oldalán hevesen részt vesz a gazdasági és kulturális vitákon.

Fáy már a kezdetek kezdetén azt hangoztatta, hogy a Nemzeti Színházra szükség van a hazai színjátszás és kultúra ügyének érdekében.

Nagy szerepe volt a Nemzeti Színház 1837-es megnyitójának, ám a fokozatos feszültségek és munka következtében kissé megroppant és lemondott igazgatói posztjáról.

Fáy rövid pihenő után újult erővel vetette bele magát gazdaságpolitikai eseményekbe és megírta tanulmányát az "Első hazai takarékpénztárról". Fáyt bántotta az a tény, hogy hazánkban ekkor nem volt erős forgandó és forgatható tőke és a kisemberek a megtakarított pénzüket nem növelhetik, nem raktározhatják el biztonságos helyen.

Valóban, Fáynak és barátainak házról házra kellett rohangálni, hogy részvényeseket, tőkéseket és támogatókat találjon a takarékpénztár ügyének. A megfeszített munka azonban meghozta eredményét: 1840. januárjában a megyeházán megnyílt a pénztár s az intézet gyorsan virágzott. Hét év alatt hárommillió új befektetője akadt és évi 90 ezer forintos bevételt hozott a takarékpénztár.

Fáy a pénztár sikeres felállítása után az életbiztosítás feltételeit akarta kidolgozni, erről több tanulmányt is készített 1847 folyamán. Ám a közelgő forradalom szele érezhetővé vált és Fáy terveit félre tette. Amikor a forradalom kitört 1848. márciusában Fáy már 63 éves öregember volt, ezért is vonult vissza birtokára s onnan figyelte miként verik le a szabadságharcot és barátai kénytelenek menekülni a császár bosszúja elől, érzékenyen érintette még Fáyt az, hogy barátja Széchenyi idegösszeomlást kapott.

A szabadságharc veresége után visszatér Pestre, ahol még megünnepli 50 éves írói jubileumát, ám hosszan elhúzódó, súlyos betegsége miatt a Kiegyezést már nem élhette meg. 1864-ben pesti lakásán érte utol a halál.

"A haza mindene volt, nemzetünk egyik legmunkásabb tagja, leghasznosabb fia, aki egész életét a haza javának szentelte, önzetlenül, viszonzást nem várva, sőt inkább magáéból áldozva. Higgadt józan ember volt, aki ezerfelé osztva szét eszét és tudását, munkáját nem sajnálva soha nem fáradó s meg nem tévedő, hanem jókedvű és dolgait okosan eligazító. Minden dolgát és tetteit jókedvűen idézte és ezért méltán szolgált rá a vidám bölcs elnevezésre."

Szemere Pál

"Magyar ember lévén, nem kerülhette ki a politikát sem. 1835-ben mint Pest megye követe vett részt a pozsonyi diétán. A negyvenes évek elején elnöke volt az Ellenzéki Körnek s több politikai cikket is írt. Növekedő írói érdemei mellett egyéni tekintélye és nimbusza hova-tovább nagyobb dimenziókat vett föl; ha Széchenyi nincs, őt illeti a "legnagyobb magyar" titulusa, ha Deák nincs, ő nevezhető a "haza bölcsének" - így azonban maradt végig "a nemzet mindenese". /Mikszáth /




  Hírek az oktatás világából
  (Forrás: https://www.oktatas.hu)

Cím: 2217 Gomba, Iskola u. 2.         Tel./Fax.: (29) 433-261         E-mail: iskola@gomba.hu         OM azon.: 200482